Magyar-magyar szótár

- Mivel tudtak gyerekként a legnagyobb fájdalmat okozni neked? 

- Mit mondasz, ha igazán meg akarsz bántani valakit?

- Hogyan érzed magad, amikor szavakkal bántanak? Hol fáj olyankor a legjobban? 

-Tudod, hogy az a testrészed miről mesél, ami ilyenkor fáj? 

A szavak nagyobb és gonoszabb fegyverek bármi másnál. Minden egyéb fegyver "csak" megöl. A legtöbbjüket arra fejlesztették ki, hogy gyorsan, minél több embert pusztítson el, töröljön el az élők sorából. Egyszerű... meghaltál. Kész.

De hány álmatlan és végigsírt vagy végig dühöngött éjjelt töltünk el azzal, hogy a másiktól hallott mondatokon mérgelődünk?

És nem csak egyszer, hanem annyiszor, ahányszor csak az eszünkbe jut. Pedig olyan egyszerű lenne boldognak lenni!

Akkor miért nem az a földön minden ember? Mert a félelmek, a játszmák, melyek nem mások, mint a hatalomért folyó harc, ezt tönkre teszi.

Nem fogunk mindig mindenben egyetérteni. Nem is ez a lényeg. Sokkal jobb stratégia elfogadni és elfogadtatni mind a kettőnk értékrendjét és egy közös viselkedési stílus kialakítása, amiben mind a ketten egyéniségek maradhatunk úgy, hogy az a másik fél számára is elfogadható.

Nézzük meg akkor együtt ezeket a  bombákat és kezdjük el őket hatástalanítani!

Összevesztetek. Csúnya dolgokat vagdostatok egymás fejéhez. Most két külön szobában dühöngtök, vagy sírtok. Miért is?

Alapigazság, hogy az alábbi kijelentések MINDIG, MINDEN ESETBEN IGAZAK A KIJELENTŐ SZEMSZÖGÉBŐL!

Te soha nem figyelsz rám!

- A legnagyobb elismerések egyike a figyelem. A figyelemmel felépíthetsz másokat vagy megölheted őket. A figyelem az életben az a fürdő, amiben minden nevelésbeli hátrányodtól meg tudsz szabadítani bárkit! Amikor ezt vágják a fejedhez, akkor az két dolgot jelent. Érdektelen vagy a másik iránt, vagy azért, mert a sok dolgod miatt nem tudsz rá elég időt szánni, vagy azért, mert unalmasnak tartod a sirámait, esetleg azért, mert magadat sem tartod elég fontosnak, kvázi pont annyit adsz, amennyit kapsz. Érdemes venni egy nagy levegőt, lassan kifújni, majd megölelni a kétségbeesettet és leültetni. Most kérdezd meg, hogy mit szeretne? Közben semmi ne legyen a kezedben, ne szóljon a tévé, a telefonod ne legyen elől szóval teljesen és egész lényeddel fordulj felé. Aztán nézz a szemébe és várj a válaszra. Ne legyél türelmetlen! A figyelem a hallgatás művészete!

Önismereted szempontjából nagyon jó lecke arra, hogy felismerd, mennyire fontos az osztatlan figyelem mások felé, és hogy ezzel az egyszerű dologgal barátokat és elismerést szerezhetsz, ami a saját énképednek is jót tesz. Jót tenni másokkal a legkönnyebb út a gazdagság felé. Lehet nem millióid lesznek a számládon, de mindig fogsz segítőket találni.

Folyton kritizálsz!

- Mi is az, ami zavar a másikban? Miért zavar benne? Miért akarod megváltoztatni őt? Miért nem saját magadat változtatod meg, ha már annyira tudod, mit is kellene tenned?

Ez a tiltakozás klasszikusan akkor jelenik meg, ha állandóan olyan tulajdonságot akarsz megváltoztatni valakiben, ami saját magadban idegesít. Vagy azért kritizálod a másikat, mert bizony irigy vagy rá, valami olyat tesz, úgy viselkedik, amit te nem mersz felvállalni, vagy olyan határokat feszeget, ami számodra a tabu kategória, így felháborít, hogy van valaki, akinek ez nem érték, nem tilos, nincsen a nem szabad kategóriában.

Sok esetben akkor kap valaki folyamatosan kritikát, amikor olyan, már nem működő rendszert kezd el megváltoztatni, amiben a többiek kényelemből vagy félelemből benne maradnának. Önismeret szempontjából szembesíthet a félelmeiddel, a tabuiddal, vagy a saját belső értékrendszereddel. Nem kell az értékeidet feladnod, azonban érdemes elgondolkodnod azon, miért akarod másra rákényszeríteni a saját értékrendedet, és miért vagy annyira merev, hogy képtelen vagy elfogadni a másik ember értékrendjét?

Élhetetlen vagy! 

- Amikor 17 évesen azt mondtam apámnak, hogy én tanár akarok lenni, akkor csak annyit mondott, hogy és miből akarsz majd megélni?

Hát tanításból! Mindig tudtam, hogy élhetetlen vagy! És már sorolták is anyukámmal karöltve, hogy szerintük milyen pályát kell választanom. Nem kellene, hanem kell, vagy nem fizetik, mert nem segítenek tönkre tenni az életemet.

Akkor csak megsértődtem és gyorsan férjhez mentem. Ne már, hogy ők mondják meg, mit csináljak!

Azóta persze tudom, mit is akartak mondani.

De azt is, hogy ebben a formában szerintem még egyetlen szülő sem merte elmondani a gyerekének.

Mert mit is közvetít ez a mondat?

Félelmet, aggódást, elkeseredést. Aki mondja, az olyanra akarja általában rávenni a másikat, amit ő maga nem tudott, nem mert megtenni, de nagyon szeretett volna.

Nagyon kisarkítva azt jelenti, hogy neked van lehetőséged, csináld hát meg, amire én vágytam, én akartam. Hadd legyen egy kis elégtételem. Hadd mondjam el a szomszédoknak meg az utálatos nagynéninek, aki folyton azzal szekál, hogy nem vittem semmire, hogy lám a gyerekem, megcsinálta, tehát én jól neveltem, segítettem, nem úgy, mint engem, annak idején...

Egy balfék vagy az ágyban!

- Ezt legtöbbször nők mondják, amikor a pasijukat akarják a legfájdalmasabb helyen bántani.

Ez nem más, mint egy virtuális tökönvágás.

Benne van, hogy magam sem tudom, hogyan, mi lenne nekem jó, de te meg egy idióta vagy, mert nem találtad ki magadtól.

Férfi mivoltában akkor bántom a másikat, amikor női mivoltamban sértettek meg. Ezt azonban általában nem vagyunk képesek megfogalmazni, mert a nagy szexuális felszabadulásban prűdebbek vagyunk, mint bármikor. A sokakkal sok szex ugyanis nem tudás, csak szabadosság. Valójában alig tud többet az utca embere a szexualitásról, a nemiség szerepéről, mint száz évvel ez előtt.

Mély frusztrációt takar. A legjobb, hogy általában nem a szexszel van baj, hanem nemiségünkben érezzük sértve magunkat valaki olyan által, akinek nem merünk visszaszólni.

Ne gyere megint az anyáddal!

- A párkapcsolati vitákban olyan gyakran hangzik el ez a mondat, hogy ha minden alkalommal egy százas pottyanna az ölembe, már a leggazdagabb ember lennék az országban! Tulajdonképpen nem sok köze van a kedves mamához, de annál több az egyéni értékrendhez. Bizony az ilyen vitákban alapértékekről vitatkozunk. A konstruktív megoldás lehetősége pedig nulla. Minden embernek van egy otthonról hozott- a család, a nevelés, a kiscsoport elvárásai alapján és a saját preferenciáiból összeállított - értékrendje, viselkedési és elfogadási kódexe. Na ezt soha nem fogod tudni felülírni. Változik kis mértékben ez is, sokszor megjelenik benne olyan elem, amit nem ismernek fel a szülők vagy a nagyszülők sem, de mindig van családi alapja. Még a húsevők közt vegánná válásnak is. Lehet egy olyan elemből ered, amikor az anyuka és a kisgyerek közösen mentettek meg egy kismadarat.

Mit tehetünk egymás értékrendjével? Semmit. Vagy elfogadjátok kölcsönösen vagy nem fogja megérni a kapcsolatotok az egy évet.

Az anyám az idegeimre megy!

- Tehetetlen vagyok azokkal a kijelentésekkel szemben, amit felettem álló tekintélyektől hallok. Nem tudok megbirkózni a kisebbségi érzésemmel. A tekintélyelvű nevelésem szabályait képtelen vagyok felülírni, pedig tudom, hogy az illetőnek nincs igaza. Én legalábbis másként gondolom. Hihetetlen feszültség keletkezik bennem a szabályok és a szeretném között. Valójában nem is az bosszant, amit mond, hanem a saját tehetetlenségem, hogy már megint alulmaradtam egy olyan vitában, amibe bele sem kellett volna kezdeni. Hiszen, ha határozottabb és összeszedettebb lettem volna, nem lett volna min vitázni. Vagyis ez a mondat helyesen így hangzana, ha lenne mersze az ember gyerekének őszintének lenni a játszmák helyett: Az agyamra megyek!

A főnöki - munkatársi beszólások sem használnak a boldogságnak:

Ezek azért mások kissé, mert a munkádat ért kritikát azért illik komolyan venni. De ezek is bőséggel tartalmazzák az illető személyiségéből, félelmeiből jövő elemeket.

A legidegesítőbb azonban, amikor a másik fél ordít. Különösen megengedhetetlen ez egy párkapcsolatban. 

Az ordítás -távolság. Messze vagyunk egymástól. De az ordítás alá-fölé rendelt viszony is. Hogyan képzeli bárki, hogy egy felnőttekből álló közösségben alá-fölé rendelt viszony van? Hová is süllyed vissza olyankor az illető? 

Hogyan tudsz gyorsan megértést varázsolni? 

Alapszabályként fogadd el kérlek, hogy

1. amit mond az illető, a saját félelmeit jelenti.

2. bármit is mond, a gyerekkorából hozott fájdalmakat éli újra.

3. minden, amit mond, sokkal többet mond el önmagáról, mint rólad.

4. te csak egy kapcsolót nyomtál meg, ami a régi félelmeket/fájdalmakat bekapcsolta.

5. a veszekedés = félelem; félelem a változástól, félelem az újtól, félelem a megmérettetéstől, félelem attól, hogy kevésnek találja önmagát, félelem attól, hogy "lemarad", félelem attól, hogy valamibe belebukik, félelem attól, hogy elveszít, félelem attól, hogy önmaga előtt kevesebbnek mutatkozik....

Vagyis mit tehetsz a jobb megértés érdekében?

1. Ne kapd fel a vizet.

2. Gondold végig, tényleg neked szól-e a kifakadás? 

3. Maradj józan és húzd meg a határaid. pl. Megértem, hogy neked ez rosszul esik,  azonban attól nem lesz neked jobb, ha engem is magad ellen fordítasz. Ha nem érti meg, nyugodtan fogalmazz keményebben. 

4. A legnagyobb vita sem jogosít fel senkit arra, hogy a valós probléma helyett a személyedet sértegesse.

5. Ne feledd, mindig az békül először, akinek fontosabb a kapcsolat. Merj első lenni.

6. Nyugodtan mondd el neki, miért szereted. Aztán azt is elmondhatod, hogy mindezeket azért soroltad fel, hogy te magad emlékezz arra, miért is vagy vele. 

7. Nincsen hibátlan kapcsolat. A kérdés csak az, hogy a kapcsolati hibák feledhetőek-e...

8. A legjobb megoldás, ha higgadtan kilépsz a vitából. Mosolyogva közölheted, hogy úgy látod, ez nem vezet sehová, ezért inkább sétálsz egyet, és felajánlasz 10 percet a lehiggadásra. És kimész. Nem vársz beleegyezést. Ha kiléptél, készülj fel, milyen ellenajánlattal tudsz megbékélni. ÍRD LE! Aztán menj vissza és higgadtan törekedj egy győztes-győztes helyzetre. 

9. Ha úgy érzed, elég volt a cirkuszból, merj kilépni belőle. Akár végleg is. Sokszor hallhatod, hogy a vér kötelez. Azonban a bántó kapcsolatból még akkor is jogod van kilépni, ha a saját szüleid vagy testvéreid állnak a másik oldalon. 

Tehetek érted még valamit?